Viszont van egy-két dolog amire vásárláskor feltétlenül oda kell figyelnünk a későbbi siker érdekében, az egyik a gyökérzet, ami akkor megfelelő ha szép zöld és húsos, véletlenül sem szabad olyan orchideát megvenni aminek szinte csak barna elszáradt gyökerei vannak. a másik dolog , hogy a bimbók szépek és egészségesek legyenek, ha már el vannak sárgulva, az annak a jele, hogy a növény már megfázott. És igen ha megvan a kiszemelt példányunk erre is oda kell figyelni, hiszen a tavaszi időjárás még elég szeszélyes, ezért a megvásárolt növényt gondosan be kell csomagoltatni két-három réteg selyempapírba!  Ha ezt a néhány szabályt betartjuk, akkor biztos vagyok benne, hogy sikerrel járunk és mint említettem nincs megállás.
Ebben az estben viszont azt ajánlom, hogy kezdjünk el részletesen utána olvasni az orchideák, gondozásának, ma már rengeteg, így mindenféle útmutatást megtalálunk. 
És ha valakit esetleg az is érdekel, hogy, hogyan alakult ki az orchideák kultusza, micsoda harcok folytak egy-egy faj megszerzéséért, ami még az aranynál is drágább volt, akkor ajánlom az egyik kedvenc könyvemet: Susan Orlean Az orchidea tolvaj, mely könyv igaz történeten alapul és igazán magával ragadó olvasmány.

„ Könyvében S. Orlean nyomon követi a tolvajok útját, a mocsarakon át, az orchidea gyűjtök zárt világába, az arisztokraták, a kereskedők és a csempészek közé, akiknek életét szinte kizárólag a növények iránti rajongás tölti ki. A könyv mégis elsősorban a szenvedélyről szól és arról, hogy mi mindent vagyunk hajlandóak megtenni azért, hogy elérhessük vágyainkat.

       

És bár az ötletet loptam, de mivel az orchideák a kedvenc növényeim, így a róluk szóló kedvenc  dalom sem maradhat le írásom végéről!



Remélem sikerült némi kedvet csinálnom az orchidea vásárláshoz, és sikerült eloszlatnom azokat a tévhiteket, amik még a mai napig élnek a köztudatban, hogy az orchideák tartása körülményes.
A képen látható orchideák mindegyike saját tulajdonomat képezi ezzel is bizonyítva, hogy ez bizony nem nagy ördöngösség.
Eni